2013. március 7., csütörtök

Buffaloi élményeim - 2012 ősz

 Kedves leendő buffaloi cserediákok! :)

A beszámolómmal remélem hozzásegítelek Titeket ahhoz, hogy nagyjából el tudjátok képzelni, hogyan is néz ki ez a program.
Az én kalandom a HMAA augusztusi balatonfüredi konferenciáján kezdődött, ahol egy nagyon baráti hangulatú konferencia keretein belül találkozhattam nagyszerű emberekkel, a program szervezőivel, kint dolgozó orvosokkal, olyanokkal akikkel odakint is találkoztam, korábbi évek cserediákjaival, illetve megismertem személyesen a másik két lányt is akivel együtt töltöttük a 3 hónapot. Nagyon hasznosnak találtam, mert a kiváló előadások és szabadidős programok mellett bármilyen jellegű, a programmal kapcsolatosan felmerülő kérdésemre választ kaptam. Illetve lehetőség van diákok számára előadást is tartani, amit én tavaly nem tettem meg, de idén biztos, hogy meg fogok. :)


Buffaloba szeptember közepén utaztunk ki. A lakás a városban nagyon jó helyen van, az első emeleten, van benne egy nappali étkezővel, egy kis konyha és egy fürdőszoba, valamint két kétágyas hálószoba. A lakásban van minden ami kell, sőt. Hajszárító, ágyneműk, köpenyek, maradék tusfürdők és egyebek, némi felhasználható kaja a konyhában, stb. Van egy csocsóasztal is és egy tévé néhány csatornával, illetve vannak még olyan dolgok amik valószínűleg nem fértek be visszafelé az előző évek diákjainak bőröndjébe, pl. pulcsi, nadrág, kosárlabda, tökúj cipő. Van még továbbá jelenleg két bringa a garázsban, mosógép az udvaron levő közös helyiségben található.

Én gyerekgyógyászat gyakorlattal kezdtem, az első 4 hetet azon belül a gasztroenterológián töltöttem. A kórház 5 percre van gyalog a lakástól, legtöbbször 8-tól 4-ig voltam bent. A rendszer elég más mint ami nálunk van, az első héten csak mentem a többiek után és néztem hogy most hol vagyunk, mit csinálunk. Szimpatikus volt, hogy bármit csinálhattam amit akartam, de nem kényszerítettek semmire. Betegeket vettünk fel és vizsgáltunk meg alaposan, vizitekre jártunk a szakorvosból, orvosból, rezidensből és hallgatókból álló team-mel, ahol általában mi referáltuk a beteget az orvosoknak. Jártam járóbeteg-klinikán, néztem endoszkópos vizsgálatokat, sőt én magam is kipróbálhattam az endoszkóp kezelését biopsziavétellel együtt. Radiológiai konzultációkra jártunk, ahol végignéztük a betegeink képalkotókkal készített felvételeit, a patológiai konferencián pedig a betegek endoszkópos vizsgálata során készített képeket és a szövettani metszeteiket néztük végig. Beülhettünk kisebb, beszélgetős, és nagyobb, tantermi, gyakran interaktív előadásokra, ahol ebédet is kaptunk. :)
A következő 4 hetet a gyerekkardiológián töltöttem. Rengeteg ártalmatlan és szívbetegséghez társuló szívzörejt hallgattam meg, egészen a kismama hasában levő magzattól, pár hetes és éves gyermekeken keresztül, a veleszületett rendellenességgel rendelkező idősebb felnőttekig. EKG és szívultrahangos felvételeket elemeztünk, az orvosok nagyon készségesek voltak és válaszoltak minden kérdésünkre, illetve a betegeknek is mindig részletesen és érthetően elmagyarázták a betegségük lényegét és a terápiás lehetőségeket, képpel és rajzzal illusztrálva azt. Hetente egyszer a másik városban levő sebészcsapattal tartottunk videókonferenciát, ahol a betegek tervezett sebészeti beavatkozásait beszéltük át, egyszer pedig patológiai konferenciát tartottunk, ahol elvesztett betegek eseteit beszéltük meg. Végigvettük az események sorozatát, képalkotó felvételekkel, a boncolás során készült képekkel és szövettani metszetekkel, abból a célból, hogy feltérképezzük, hogy mi vezethetett a páciens haláláig, és mit kellene a jövőben esetleg máshogyan csinálni.


A harmadik gyakorlatom neurológia volt, ahol szintén csapatokban dolgoztunk. Minden nap több beteget felvettünk, és részletes neurológiai vizsgálatot végeztünk el rajtuk, illetve az általunk felvett bentfekvő betegeket is minden nap meglátogattuk, és ellenőriztük az állapotukat. Különböző vizsgálatokat rendeltünk el, CT és MR képeket nézegettünk, laborvizsgálatokat kértünk, és elemeztük ki az eredményeiket, kezeléseket indítottunk, konzíliumokon vettünk részt, és akut eseteket is elláttunk. Szintén lehetőség volt előadásokon való részvételre, illetve a 4. hét végén a tudásunkat is felmérhettük egy esetekből álló teszt keretein belül.
A gyakorlatokon kívül részt vehettünk a HMAA éves konferenciáján is, mely hatalmas élmény volt számunkra. Az egy-hetes konferencia Sarasotában, Floridában került megrendezésre, ahol mi magunk is kipróbálhattuk a szereplést, és tarthattunk egy 10-15 perces előadást. A rendkívül érdekes, az orvostudomány különböző területeinek korszerű témáiban tartott előadások mellett számos szociális programon is részt vehettünk, ahol kipihenhettük a gyakorlaton töltött intenzív munka és tanulás fáradalmait. :)



Lehetőségünk volt ezen kívül hétvégéken más helyeket is meglátogatni, a Niagara vízesésnél kétszer is jártunk, ugyanis nagyon közel van, gyönyörű az egész környezet, nagyon szépen be van parkosítva a környék, és a hajótúra és a lezúduló víz mellé vezető gyalogtúra is hatalmas élmény. Az egyik hétvégén átugrottunk Kanadába, és Torontóban meglátogattuk F. Péter bácsit, aki mindig nagyon szívesen látja a buffaloi cserediákokat. A gyakorlatok végén, hazautazás előtt pedig 5 napot a karácsonyi díszekben pompázó New Yorkban töltöttünk el, ami szintén felejthetetlen élmény volt számomra
Mielőtt beadtam a pályázatot a programra, tele voltam kétségekkel, de úgy éreztem mivel mindig az álmom volt kijutni Amerikába, mindenképp meg kell próbálnom, nem mehetek el egy ilyen lehetőség mellett. Ma már tudom hogy életem legjobb döntése volt, ugyanis eddigi életem egyik legszebb 3 hónapját töltöttem ott el, rengeteg tapasztalatot szereztem, nagyszerű embereket ismertem meg, és felejthetetlen élményekkel lettem gazdagabb. A kint lakó magyarok segítőkészsége, vendégszeretete és támogató hozzáállása nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ez a 3 hónapos kaland csodálatos emlékként maradjon meg számomra.

2013.03.01.

H. Anita